Át kell adni a versenyelőnyt! Tudatni kell a fogyasztókkal, nézőkkel, hogy milyen alapvető előnye van az autónak. Már leköszöntött az az időszak, mikor olyan képi metaforákat alkalmaztak, mint száll mint a sas, fut mint a jaguár.
És elindult egy újabb irányzat! (Remélem nem) A végcél ugyanaz, mint más bevezető hirdetésnél, hogy pontosan tudatosítsák, milyen előnyökkel bír az új autó, milyen mikor használatban van, hogyan tud startolni, gyorsítani.
Az angol szlogen így hangzott:
“The Car Powered by Passion”.
A versenyelőnye a hivatalos weboldal szerint a jó ár-érték arány. Alacsony ár, maximális teljesítmény. Hogy kerül ide a szenvedély? Ha már szenvedélyről beszélünk, akkor miért épp bankrablást imitálnak? Ennek még egy olyan konnotációja is lehet, hogy aki szegény, annak az egyik lehetősége, hogy másoktól elvegyen?
Az alap problémám ezzel a reklámmal, hogy nyíltan felvállalja a lopás tényét. Azáltal, hogy egy rablás mellé áll a cég, talán magát a cég imázsát is rontja. Nem is értem, miért nem kérdőjeleződött meg ez a hirdetőben?
1. szlogen konzisztencia. 4 pont. Szenvedély és a bankrablás egymáshoz közel álló fogalom, hiszen az adrenalin, a felfokozott idegi állapot, stressz, mint minden szenvedélyes cselekedetben itt is megjelenik.
2.termék/szlogen konzisztencia. 3 pont. Az autó, amely keveset fogyaszt, és alacsony árral rendelkezik, ez mind racionális érvelés. Ezt még megtetőzni "szenvedéllyel" , mintha egyszerre több más pozícióra hajtana a hirdető. Ez nem konzisztens, nem integrált szemlélet.
3.csomagolás konzisztencia.- nincs információ a márkakereskedésekről.
4.reklámeszköz konzisztencia. 4 pont. Tömegekhez jut el a tévén keresztül. Jó ár/érték arány versenyelőny valóban ebben a recesszióban, tömegeknek jelent előnyt.
5. Pozicionálás. 2 pont Korábban említettem, hogy nem áll biztos alapokon eme pozicionálás. Még visszafelé is elsülhet. Az etikai szabályok áthágása, nyílt felvállalása később még negatív is lehet a Kia-nak.
Tudom, az erotika, az agresszió már régóta nem tabutéma a reklámoknál. Annyira unalmas lenne már a saját életünk, hogy csak meghökkentéssel, különleges szituációk ábrázolásával lehet felkelteni a figyelmet?
